HÍRLEVÉL I.

HÍRLEVÉL I.

Tisztelt Kamarai Tagok!

A B-A-Z megyei Területi Építész Kamara tájékoztatja Önöket, hogy a Magyar Közlöny 2013. évi 119. számában jelent meg az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet.
A rendelet fokozatosan lép hatályba, részben 2013. augusztus 01-től, részben 2014. 01. 01-től. 
A hatályba lépő rendelkezésekről folyamatosan tájékoztatjuk tagjainkat egy hírlevél-sorozat formájában, mely kisebb egységekben tartalmazza a változásokat a könnyebb érthetőség és az új szabályok hatékonyabb elsajátítása érdekében.

Első hírlevelünk a tervezési szerződések már hatályba lépett, jogszabályok által előírt formai és tartalmi követelményeivel foglalkozik.


Formai előírás:

 

32/A. § Az építészeti-műszaki tervezési szerződésre Ptk.-ban szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a szerződést írásban kell megkötni!

Felhívjuk figyelmüket, hogy a szóban megkötött szerződés semmis, azaz olyan mintha nem kötöttek volna szerződést, hiába dolgoztak! Munkájuk ellenértékét, a tervezési díjat csak akkor követelhetik, ha érvényes, írásban megkötött szerződésük van.

 

Tartalmi előírások:

1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján:

 

32/A. § b) a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt, és

c) a tervező díja - ha a felek eltérően nem rendelkeznek - a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes.

 

- Társtervezőt és szakági tervezőt akkor vehetnek igénybe, ha a tervezési szerződésben ennek az igénybevételnek a lehetőségét előre jelzik, vagyis azt, hogy a tervezés során társtervezővel fognak együtt dolgozni, illetve szakági tervezőket fognak a munkába bevonni, a szakágak megjelölésével. Ez nem jelenti azt, hogy kötelező is a teljesítés során a felsoroltakat igénybe venni, de a szerződésben történő tájékoztatás kötelező!

Amennyiben a tervezés során, a szerződés megkötését követően merül fel az igénybevétel, akkor a szerződést ennek megfelelően módosítani szükséges. Az igénybe vett társtervező és szakági tervező személyét nem kell meghatározni, de megrendelőnek joga van ehhez, az ő kérésére ez kötelező.

 

- A tervezés díját a szerződésben meg kell határozni, vagy konkrét összegben, vagy olyan módon, melyből a megrendelő egyértelműen ki tudja számítani annak összegét. Gyakorlatban felmerült meghatározások pl.: lakótér/terasz/kiszolgáló helyiségek m²/X ezer Ft,-, vagy a becsült beruházási költség X %-a, stb.

A tervezési díj meghatározása olyan lényeges eleme a szerződésnek, melyben, ha a felek nem állapodnak meg, mind a Ptk., mind a bírói gyakorlat úgy tekinti, nem jött létre a szerződés!

A tervezési díj a Ptk. és az Étv. alapján, fő szabály szerint, a tervdokumentáció átadásával esedékes. A szerződésben ettől el lehet térni, azaz lehet más esedékességi időpontot is kikötni.

 

2) Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet alapján:

 

17. § (1) A tervezési szerződés a Ptk. és az Étv. előírásain túlmenően tartalmazza

a) a teljesítési határidőket, figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is,

b) a tervezési díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét,

c) az esetleges szakmai biztosíték kikötését.

 

Tervezési díj

18. § A tervezési díj magában foglalja

a) a közvetlen költségek, ennek keretében

aa) a számított munkadíj,

ab) a szakági tervező, alvállalkozó tervező tervezési díja,

ac) az esetlegesen a szerzői joggal kapcsolatosan felmerülő személyi és vagyoni jogok értéke,

b) a közvetett költségek, ennek keretében a működési költség, anyagjellegű ráfordítás,

c) az értékcsökkenési leírás,

d) az egyéb ráfordítások,

e) a tervezett nyereség

együttes összegét.

 

Tervezési program

16. § (1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerinti tervezési program véglegezett formája a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi! (OTÉK 50. § (1) A tervezési program olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését. A tervezési program az e rendeletben előírt követelményeknél szigorúbbakat is megállapíthat.)

(2) A tervezési programban rögzíteni kell minden olyan fontos tényt, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni. A tervezési programban vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának lehetőségét, és igény szerint rögzíteni kell a vagyonbiztonsági elvárások mértékét.

 

(3) A tervezési program tartalmazza a tervezési feladat részletes leírását, megnevezve az építési tevékenységet. A tervezési programban a tervezés tárgyától függően ismertetni kell:

a) a beruházás költségkeretét,

b) a tervezés előzményeit,

c) a kiindulási adatokat,

d) a helyszínt,

e) a helyiségigényeket és funkcionális kapcsolatokat,

f) a járművek elhelyezésére vonatkozó igényeket és információkat,

g) az akadálymentesítésre vonatkozó információkat,

h) a közműellátottság mértékét, és

i) az egyéb meghatározó követelmények általános szempontjait.

 

3) Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet alapján:

9. § (1) Az építtető, vagy nevében a beruházáslebonyolító, illetve erre irányuló megállapodás esetén a fővállalkozó kivitelező a jogosultsággal rendelkező tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére írásbeli tervezési szerződést köt!

(2) A tervezési szerződés tartalmazza

a) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését, a dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával,

b) a teljesítési határidőket (figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is),

c) a vállalkozási díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét,

d)

e) a készítendő kivitelezési dokumentáció példányszámát és annak elektronikus formában is történő átadási kötelezettségét.

(3) A (2) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a vállalkozási és az Étv.-nek a tervezési szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadóak.

 

(5) A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként műszaki leírást készít (EZ VAN TERVEZŐI NYILATKOZAT HELYETT), amely tartalmazza

a) a tervezett építési tevékenység

aa) helyét, címét, helyrajzi számát, az ingatlan jogszabályi védettségére való utalást,

ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit,

b) a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését,

c) az építészeti-műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció(rész) megnevezését,

d) annak kinyilvánítását, hogy

da) az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek, valamint az eseti hatósági előírásoknak,

db) a vonatkozó szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,

dc) az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van,

dd)

de) műemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatósági engedély rendelkezésre áll,

e) a betervezett építési termékek műszaki teljesítményére vonatkozó nyilatkozatot, továbbá

f) annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól - a jogszabályok keretein belül - a kivitelezési dokumentáció eltér.

(6) A tervező szakmagyakorlási jogosultságát a kivitelezési dokumentáció aláíró lapján a névjegyzéki száma feltüntetésével igazolja.

 

Miskolc, 2013. 09. 24.

 

 

Dr. Barta Judit kamarai titkár

 

Eseménynaptár

<< 2017
December
 >>
KeSzCsSzVa
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Hírlevél

Hírlevél