A 2023. évi Szeghalmy Bálint Építészeti Alkotói díj zsűrijének zárójelentése

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara és a Szeghalmy Bálint Építészeti Alapítvány (együtt továbbiakban: Kiíró) Szeghalmy Bálint Alkotói díjat alapított, melyet a kimagasló színvonalú, értékteremtő építészeti alkotások tervezéséért adományoz.

Az alkotói díj elnyerésére kiírt pályázatra beérkezett pályaműveket, külön erre a célra létrehozott, a pályázati kiírásnak megfelelő személyekből álló 7 tagú Bíráló Bizottság bírálja el.

A Bíráló Bizottság tagjai:

Bodonyi Csaba DLA – Ybl és Széchenyi díjas építész, az MMA rendes tagja

Durbák György – építész, a Szeghalmy Bálint Építészeti Alapítvány Kuratóriumának elnöke

Fajcsák Dénes – építész, a Heves Vármegye Príma díjas építésze

Juhász-Nagy Balázs – építész, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Építész Kamara elnöke

Kiser László – építész, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal állami főépítésze

Kovács Péter DLA – Ybl díjas építész, a Debreceni Egyetem Műszaki Kara Építészmérnöki Tanszék egyetemi docense

Szabó Levente DLA – Ybl díjas építész, a SZIMA rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki kara Középülettervezési Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára

A Bíráló Bizottság, a beérkezett pályaműveket áttekintve az alábbi megállapításokat tette:

– A pályázatra, a pályázati felhívás tartalmi követelményeinek megfelelően, 10 pályázótól 12 pályamű érkezett

1. Dávid-Iván Edit családi ház Bodrogkeresztúron
2. Eperjesi Szabolcs „kapcsolódás” – szabadtéri színpad Miskolcon
3. Eperjesi Szabolcs „település” – böcsőde Harsányban
4. Eperjesi Szabolcs „simulás” – római katolikus templom Mocsolyástelepen
5. Kalóczki Éva teológiai raktár Sárospatakon
6. Révai Tamás lakóház Bükkaranyoson
7. Sorosi Zsolt közösségi csűr Háromhután
8. Szabó Tibor DLA irodaház Miskolcon
9. Szász Csaba fitness terem Miskolcon
10. Taba Benő Trianon 100 emlékmű Miskolc-Lillafüreden
11. Tarcsi László kézművesház
12. Tőrös Ágnes udvarzöldítés Budapest VIII. kerületben

– A pályaművek különböző rendeltetésű és léptékű építmények. Mindegyikük magas építészeti színvonalú alkotás.

– A Bíráló Bizottság megállapította, hogy a tervezői magatartáson túl fontos a Megbízói hozzáállás, mert a magas színvonalú tervek befogadása és megértése is fontos része a folyamatnak. Az idei év pályamunkái között több olyan is található, amely jól példázza ezt.

A pályaművek részletese bírálata:

1. Dávid-Iván Edit – Bodrogkeresztúr családi lakóház felújítás

Az épület szűkebb környezetének, és a Hegyalja Világörökségi területnek is példamutató épülete. Az értékmegőrzés és a környezet által meghatározott hangulathoz való illeszkedés egyaránt értéke a tervnek.

A koncepció azonban egyes pontokon megbicsaklik és ez helyenként levon az épület értékéből. Az udvar túlburkoltsága miatt elvész a terület intimitása, és az ezáltal az udvar közepére kerülő kút pedig nem tudja olyan módon szervezni a teret, mint elődje tette. Tudható, hogy a napelemek megjelenése nehéz helyzet elé állította nem csupán a tervezőket, de a terveket bírálókat is. A környezettől idegen antracit cserép kétségkívül könnyebben fogadja be a napelemek feketeségét, ugyanakkor településképi szempontból az összképre károsan hat.

 

2. Eperjesi Szabolcs – Miskolc-Görömböly, szabadtéri színpad

Egy szűkebb közösség életében, mint amilyen Miskolc Görömböly városrésze nagyon fontos pillantok azoknak a szerveződési pontoknak a létrejötte, vagy fejlődése, amelyek tovább erősíthetik az összekapcsolódás, az együttlét örömét. A szabadtéri színpad lefedése, bár ilyen kis lépésnek tűnik, az azt használók számára jelentős esemény.

Összességében egy jó színvonalú, jó minőségben megvalósult alkotás, amely jól ragadja meg a színpad elhelyezkedéséből adódó lehetőségeket, anyaghasználata harmonikus. Sajnos azonban a szerkezeti kialakítás túlzó, és rátelepedik az építményre.

3. Eperjesi Szabolcs – Mocsolyástelep, Római katolikus templom

Eperjesi Szabolcs által tervezett templom pályázati tervét a zsűri korrekt mérnöki munkának ítélte meg, elismerve a tervezői szándékot, a kortalan építészet igényét. Talán éppen ez a törekvés, a jelen korra való reflexió hiánya az, amely miatt végül az erős mezőnyben hátrébb sorolták.

 

4. Eperjesi Szabolcs – Harsány, bölcsőde

A település életében, közszolgáltatásainak gazdagításában fontos és örömteli esemény az új bölcsőde megvalósulása. Sajnálatos, hogy a kiszolgáló helyiségek jelentős túlsúlyban vannak a fő funkciót jelentő egyetlen csoportszobához képest, és hogy az alaprajzi szervezés miatt egy későbbi bővítésnek is kevés esélye maradt.

Az épület tömegalakítása, tetőformája, anyaghasználata széteső, nem egységes, az épületszerkezetek megválasztása nem kellően átgondolt, a csoportszobát is rejtő tömeg műhelyépület-szerű karaktere kedvezőtlen.

 

Kalóczki Éva – Sárospatak, teológiai raktár

Az épület igényesen megtervezett és megvalósult rekonstrukciót, valamint egy visszafogott, de építészetileg jól kapcsolódó bővítményt mutat be. Az épület fő motívumaként megjelenő fémlemez árnyékoló azonban kissé öncélú gesztusként jelenik meg, nem érzékelhető annak koncepcióhoz való kötődése sem.

A pályamű előadásmódja nagyon megnehezítette annak értelmezését. A vegyesen alkalmazott színes és szürkeárnyalatos képek, valamin a burkolatot idéző kitöltés szinte ellehetetlenítette az eredeti és tervezett állapot beazonosítását.

 

Révai Tamás – Bükkaranyos, családi lakóház

Bár az épület magas színvonalú építészeti alkotás, a légifotókon is látható, hogy kontextusából kilóg, nem próbál illeszkedni a kialakult építészeti karakterhez. Tovább nehezíti a terv értelmezését, hogy a tömeg, a tetőidom sem a lejtős terepen szokásos lejtőirányú esésvonallal megfogalmazott, hanem arra merőleges kialakítású. Ebben a formában ez a fajta megformálás kissé öncélú hatást kelt.

Az épület ennek ellenére magas minőségben tervezett és valósult meg. Részletei, anyaghasználata igényes, a telken belül következetesen végigvezetett.

Sorosi Zsolt – Háromhuta, Közösségi csűr

Mindig fontos, hogy az épületek magukért beszéljenek. Ne legyen szükség további magyarázatra az építészeti döntések értelemzésének tekintetében. Jelen esetben az épülethez fűzött egyetlen magyarázat az elnevezés volt. A csűr, a pajta, mint melléképület, és mint a közösségi élet fontos eleme jelenik meg a népi építészetben. Jelen esetben azonban éppen ez a rövid magyarázat viheti félre a szemlélőt.

Az épület egy különleges szerkezeti és mérnöki megoldás. Finom részleteivel, oromfalának geometrikus osztásával értéket teremt környezetében. Részleteiben azonban nem tud koherens, következetes maradni. Az épület elrendezése az utcai szárnnyal L alakú formát ölt, ami miatt a melléképület egy melléképületet kap. Szintén idegenül hat a főhomlokzaton végigvonuló előtető is.

Szabó Tibor DLA – Miskolc, irodaház

A bemutatott épület méretéből és léptékéből adódóan a mezőny Góliátjának tekinthető. Mindazonáltal nehéz dolga volt a zsűrinek pont amiatt a sokszínűség miatt, amit a beadott pályázatok egymáshoz képest mutattak. a 12 pályázóból 4-5 kategóriát lehetett volna létrehozni, és kategóriánként véleményezni, de erre nem volt lehetőség. Az épület „kategóriájának” legjobbja volt, korrekt építészeti, és műszaki választ hozott létre Miskolc majdnem teljesen kialakult ipari és kereskedelmi zónájában. A tiszta struktúra sajnos megbicsaklott a tetőfelépítményként kezelt gépészeti szint megjelenésénél.

A projekt külön érdemeként kell kiemelni, hogy nem csupán az épület magas színvonalú megvalósítására, hanem a környezet rendezésére is hangsúlyt fektetett.

Szász Csaba – M1 Fitness terem

Az épület „U” alakú társasházas beépítés belső része és családi-házas övezet közötti kapcsolóelem, meglévő földszintes vasbeton vázas szerkezettel, melyre könnyűszerkezetes emeletráépítés került.

A magasabb épülettömeg szerencsésen egészíti ki a beforduló társasházi térfalat. A súlyos alsó szint és könnyedebb szerkesztésű, mozgalmas emeleti szint viszonya jól ábrázolja az idő és a szerkezet rétegzettségét. Ez, mint alapkoncepció teljesen érthető módon működik. Az ebből következő építészeti részletek szintén jól megoldottak.

 

Taba Benő – Miskolc, Trianon 100 emlékmű

Az emlékmű szimbolikája jól érzékelteti Magyarország 100 éves vívódását, nemzetünk tragédiája és az Európai Unióhoz való kötődés közötti feszültséget de főképpen a magyarság „határtalan” összetartozását. Maga az emlékmű, a jel, a mementó azonban képzőművészi kompozícióként és nem építészeti, tájépítészeti alkotásként értelmezhető.

 

Tarcsi László – Bocskaikert, kézművesház

Az épület kettős rendeltetésű, lakóház és alkotóház egyszerre. A két rendeltetés eltérő karaktert képvisel. Az alkotóház félnyerges tömege az utca felé határozott módon kommunikál, míg a belső félátrium felé csendes, intim hangulatot közvetít. Ezáltal jól reflektál a kettős funkció okozta igényekre is, melyben az udvarnak kiemelt szerepe van. Egyszerre összeköt és elválaszt.

Anyaghasználata letisztult, elegáns. Nem kíván uralkodni a környezeten, de mégis példát mutat neki.

A koherens építészeti gondolat nem ér véget az épület megformálásánál, hanem végigvonul a háttérben felsejlő melléképületeken is.

Az épület megformálásának egyszerűsége, a részletképzések magától értetődő természetessége mind kiemelték az egyébként magas színvonalú pályázati mezőnyből

.

Tőrös Ágnes – Budapest VIII. kerület, udvarzöldítés

A pályamű fontossága nem annak léptékében, volumenében rejlik. Sokkal inkább amiatt kiemelkedő alkotás, hogy egy napjainkban egyre nagyobb problémára igyekszik megoldást keresni, és ezen keresztül figyelmet is ráirányítani. Teszi mindezt természetes egyszerűséggel és magamutogatástól mentes visszahúzódással. Anyaghasználata egyszerű, a rendeltetéshez illeszkedő. A zöldfelület talán némileg túltervezett. Könnyedebb, rugalmasabb struktúrával többcélú hasznosítást is lehetővé tehetett volna.

Az alkotók méltatásán túl fontos hangsúlyozni az építtető szerepét is. Azt, hogy a közösség nyitott és befogadó volt egy ilyen kísérletező program befogadására. Az ilyen terek megszületése nem csak a városi zöldfelületek visszapótlásában, hanem a mikroközösségek életben tartásában is fontos szerepet tud betölteni.

 

A Bíráló Bizottság a fenti bírálatok alapján Szeghalmy Bálint Építészeti Alkotói díjra rendhagyó módon 4 pályaművet javasolt.

Szeghalmy Bálint Építészeti Alkotói díj

Tarcsi László – Bocskaikert, kézművesház

Tőrös Ágnes – Budapest VIII. kerület, udvarzöldítés

Dávid-Iván Edit – Bodrogkeresztúr családi lakóház felújítás

Sorosi Zsolt – Háromhuta, Közösségi csűr

A Bíráló Bizottság döntését az alábbiak szerint hozta meg.

A Bíráló Bizottság tagjai objektív szempontrendszer szerint előzetesen titkosan értékelték a pályaműveket. Az értékeléseket a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Építész Kamara Titkársága összesítette.

A Bíráló Bizottság online bírálat keretében megvitatta és véleményezte a pályaműveket, melyek alapján a kialakult rangsort összevetette az előzetes rangsorral. A díjazottak végleges sorrendje az összevetés után született meg.

Gratulálunk a díjazottaknak!

Bíráló Bizottság

Mellékletek: A beérkezett pályaművek